Karácsony-íz

Korábban a legjobb barátom a konyhamérleg volt. Egyik nap viszont lemerült benne az elem, de az első pánik után kiderült, hogy nincs is olyan nagy szükség rá, mint amekkora helyet kapott a konyhámban.

Rájöttem, hogy néhány száz órányi főzés már mögöttem van (ezt gondolom nem kell bemutatni azoknak, akik gyereket nevelnek:), ennek következtében valódi szükségem már nincs arra, hogy deciket és dekákat méregessek, hanem bölcsebb, ha inkább a kezemre és a szememre hagyatkozom. Úgyhogy innentől én is a jó öreg "palacsintatészta állagú" és "amennyit felvesz" meghatározásokban hiszek, mert lisztenként, tojás méretenként változik, hogy miből mennyi az annyi.


A kategóriában összeszedett recepteket főleg azért írom le, hogy alkalomadtán, amikor alkotói válságban szenvedek, könnyebben vissza tudjak emlékezni arra, miből is ettünk olyan jót a múltkor.

Karácsonyi túrógombóc

túró

búzadara (gríz)

kukoricadara

finom szemcsés zabpehely

reszelt narancshéj

pici cukor

tojás

csipet őrült szegfűszeg

Összekeverni, hűtőben pihentetni, forró, de nem lobogó vízben főzni, a gombócok felemelkedése után még öt percig.

Hagymakrémleves

~fél kiló hagyma

vaj

liszt

egy-két szem krumpli

só, fehérbors, szerecsendió

petrezselyemlevél

tejszín

sajt

A feldarabolt hagymát vajon megpároljuk, az sem baj, ha kicsit megpirul. A krumplit a hagyma teljes puhulása előtt hozzáadjuk. Sózzuk, majd egy kis liszttel meghintjük. A tűzről levéve hozzáadjuk a hideg tejszínt (hogy ne csomósodjon a liszt), majd vízzel felöntjük (alaplével nyilván még ennél is finomabb, de nincs mindig itthon, leveskockát meg nem használunk). A fűszerekkel ízesítjük, majd addig főzzük, hogy a hagyma szépen megpuhuljon.
Azután botmixerrel kissé darabos-krémes állagúvá változtatjuk, majd mehet bele két marék reszelt sajt. Lehet, hogy eleinte nem tűnik sűrűnek, de a mixelés után előfordulhat, hogy egészen jó állaga lesz, így plusz lisztet csak ezután és a reszelt sajt után érdemes elővenni.