"Tenéked minden öröm holtig adassék..."

Rakéta képekben

Ábel alszik, a kenyértészta kel, a csuszatészta szárad, úgyhogy itt egy gyors összefoglaló, hogy ne görgessek annyi mindent magam előtt:

Korábbi képet nem találtam a közel ötezer fotó között, amiket valamilyen ismeretlen logika szerint csoportosítottam a gépemen, úgyhogy ezzel kezdem. Itt indult be igazán a dolog: a szemközti falon már megvannak az átjövő járatok, Péter a végére ért a pepecselős, nehezen elférős résznek és a padka hosszanti részét építi. A felső járat hozza a hordóból kiáramló, melegebb levegőt, az alsó pedig visszafelé, a kémény irányába viszi a - reméljük kevés - égésterméket.

Ez a sarok közelebbről. A piros veder bal oldalán jön át fent és a jobb oldalán megy vissza alul a járat. Akit igazán érdekel, élőben szívesen elmagyarázom, képen annyira nem adja vissza, mi-hol-merre.

Maga a kályha. Kicsit még kilóg a bele, de annál nagyobb lesz a kontraszt, amikor szépen le lesz tapasztva.
Az izzó doboz az etetőnyílás, innen egy vízszintes csatornán keresztül zubog a láng a hordó felé, ahol a hőemelőben felemelkedik a forró levegő (a hordót begyújtás után pár percen belül csak saját felelősségre ér tapizni! :)), amit a hordó "vékony" fala gyorsan kisugároz a szobába (ettől volt ebben a helyiségben 27 fok tegnap éjjel). A lehűlő levegő aztán beleömlik a padkába átmenő csatornába valahol a hordó közepén-alatt, azt végigjárja, majd a hordó bal oldalán egészen lent visszaérkezik ebbe a szobába és tart a bal oldalon éppen csak látható kémény-bemenet felé.

Itt etetjük. Péter hamarosan szétbontja és hőszigetelő samott téglákból építi újra. Hatékonyságnövelés és felhasználóbarátság rulz!

Na és itt a szép, még tapasztás előtt álló "kis" padkánk. Még nincs kiszáradva, ezért a tüzelés elsősorban a párologtatásra és nem a melegítésre fordítódik, az általában 16 fokos fürdőnkben reggel mégis 21 fokot mértünk. Előre imádom a téli estéket <3

Az az impozáns vödör egyelőre a fűrészportartó, de most, hogy a padka kész, hamarosan megújul az alomszék is. Deszkák, téglák már vannak hozzá, csupa izgalom :)

Torlódás

Amíg Ábel mellett ülök és várom az aktuális 42 perces megébredését, gyorsan összeszedem mit is kellene a héten tető alá hozni.

• rakéta befejezés (padka, tapasztás)
• ablak gittelés + habozás a fürdőben
• polikarbinát bevágás (esetleg új ablak?)
• alomszék kettőpontnulla
• koszos szoba fóliázás

Leírva nem is olyan rettenet. Bár ne lenne már csak a mosogatás+teregetés kombó is kihívás. És ébred a gyerek.

A téli kompromisszum

Szerdától dideregni és ázni fog az ország, így éppen időszerű volt a papírvékony elülső falakat téliesíteni. Az eredeti elképzelés szerint most egy 12 méter széles és 2 méter mély üvegház lenne a házunk frontján. Beton alappal, tégla aljzattal, vályogtégla oszlopokkal, közöttük keretbe illesztett polikarbonáttal, a tetjén áttetsző palával. Odavagyok a gondolatért :) Nagyon sokáig nem is tudtam elengedni a tervet, ezért ahányszor Péter megkérdezte, hogy biztosan idén akarjuk-e abszolválni, én annyiszor utasítottam el a puszta gondolatát is, hogy kevesebbel kellene beérnünk.

Tervezgettünk hát és számoltunk sokat, közben pedig haladtunk a nagyobb prioritású dolgokkal, mert a verőfényes szeptermberben még kit érdekelt, hogy fogunk-e fázni a télen pisilés közben. Nade a váratlan kiadások miatt igencsak megcsappantak a forrásaink, a felújítás természete meg olyan, hogy vagy sok pénzből és gyorsan, vagy sok emerrel viszonylag olcsón és viszonylag gyorsan vagy kevesen, rengeteg munkával és nagyon sok idő alatt lehet haladni vele. Mi meg általában kevesen voltunk és pénz sem terem a fáinkon.

Az idei üvegház építést dobtuk tehát, kitaláltunk helyette mást. ("..találj ki mááááást!") Péter egy kis szomszédi segítséggel kerített a közelből 60 darab jóképű kisbálát. Én tegnap csak ~20-at helyeztem át A-ból B-be és a végére majd' meggebedtem, a sebes alkaromról nem is beszélve. Nyilván lány vagyok, de így azért igazán tudom értékelni, hogy 60 bálát dobált fel arra a magas utánfutóra, majd ugyanennyit pakolt szép halomba a tégla épület előtt. Mikor Ábellel felkeltünk, már csak a kézfogás volt hátra.

A bálákat egy sorban felpakoltuk a vékony téglafal elé, csak a két fürdőszoba ablakát hagytuk ki. Mindkettő a szellőztetés miatt fontos, de nekem azért a fény is nagyon hiányozna. Nem mellesleg az előszobában elég ijesztő a szalmával borított vak ablakok látványa. Persze hívhatjuk igazságablaknak, de azért nem bánom, hogy nem ilyen mindenhol. A konyha most egy kicsivel kevesebb fényt kap, de mindig azzal nyugtatom magam, hogy csak 4 hónapról van szó (plusz annyi amennyi idő alatt rászánjuk magunkat, hogy lebontsuk).

Nagyon jól mutatott volna, ha van időnk az egészet bevakolni és lemeszelni pár sorral, de már nem is álltatjuk magunkat ilyesmivel. A tető időleges esővédelmére használt vastag fóliából még rengeteg maradt, így abból dolgoztunk most is. Alul visszahajtottuk, felül begyűrtük a bálákra, ma pedig cseréplécekkel függőlegesen a falra paszíroztuk az egészet, majd a képeken értelmet nyer a dolog. Péter éppen az ablakok környékén toldja a fóliát, hogy az eső biztosan kifelé, ne pedig a bálák és a fal közé távozzon.

A kiindulási szalmakupac, kereken 60 bála. Alá volt fóliázva
és be is volt takarva, mégis felázott az alsó sor itt-ott.

Munkafelügyelők szüneten.

Kiindulási fotó, meg egy kis emlék a télre.

Ábel elgondolkodott a félig teli-félig üres kanna kérdésen.

Ebéd előtti torna. 

Sajt, kefír, kifli kis darabokban.

Leellenőrzi, hogy hibátlan-e a fólia. Anélkül neki sem kezdtünk volna.

Az ablakok környékén néhány vasrúddal fixáltuk a bálákat biztos, ami sicher.
Ez volt a kiindulási pont, hogy a fürdő ablakot biztosan ki tudjuk hagyni. 

Nagyon fontos momentum, jól össze kell őket passzírozni, hogy feszüljenek.
(Persze két nap múlva kiderült, hogy sokat mennek össze a saját súlyuk alatt,
de megtettük, ami tellett, nem tudhatunk mindent előre.)

Folyamatban. 

Lapogat.

Itt még csak az első fokon jár. Amikor a negyedikre mászott fel,
nem a géphez, hanem a szívünkhöz kaptunk.

Már csak egy kicsi hiányzik. A bal oldali a koszos fürdő ablaka. Mögötte rejtőzik
egyébként a készülő rakéta, így szerencse, hogy ki tudtuk hagyni ezt is.

Hé, itt hagytad a kesztyűd! (milyen igaza volt,
anélkül szétvagdosott a szalma)

Az előszobaablakok is elbújnak. Ez fog a legjobban hiányozni.

Itt már csak a rostán fennakadt, többnyire vizes bálák maradtak.
Jók lesznek majd a csibék alá.

Téphetetlen madzag, kampós vasrúd és olló.
Szerszámok a félbála készítéshez, mert az ablakok környékére kellett az is. 

Felpakolva. A fólia még rá lesz húzva, fent begyűrve. (Aztán másnap rögzítve.)
A végső állapotról még nincs kép, mert este már csak ledőlni volt erőnk.

Szemelvények

Ez most egy képes visszaemlékezés lesz, mert ritkán van időm ilyet csinálni, de ma éjjel Ábel fogzásos és mozgásfejlődéses teendői nem hagyják vízzintesben aludni szegényt. Ilyenkor a mestergerendára felapplikált hinta nagy segítség, ám nyilván az is ringatózva működik, amihez kellenek a szülői hinta-lökő izmok, egyúttal az éberség. Felváltva virrasztunk, most tehát van időm beletúrni a képekbe.

Péter gépén egy csomó soha nem látott fotót találtam :) A képleírásokkal majd nagyjából belövöm, hogy melyik mikor készült, aztán ha egyszer tényleg sok időm lesz, kibontom azt a munkálatok-listát.

Augusztus 31-én megkaptuk a kulcsokat. Olyan állapotok
uralkodtak a házban, hogy inkább a verandán (nem) ettem meg az
előre bekészített ebédet. Brr.

Mindenki a vizünkön dolgozik :)

A szolgáltató szerint erre megy a gázvezeték. A fiúk szerint nem.

A Nyuszka-Bötu különítmény hirtelen felindulásból leverte a
vakolatot a konyhában. Többször kétségbeestem közben,
hogy jó ötlet volt-e belekezdeni, de utólag látom,
hogy a legjobb :)

Miután már a vezetékek is a falban vannak. Najó, legalább
a csövek. Azokra a vezetékekre azért még várni kell fél évet ;)

Tipikus jelenet. Munkamegbeszélést tartunk
koffeinmentes gyerekteával...

...ami egyébként minden bizonnyal az egy pontnullás rakéta
teatűzhelyen melegedett.

Alomszék a maga kezdetleges valójában. Máig csak a takarást biztosító
cellulózt sikerült improve-olni (most faforgácsot használunk), de
amint elkészül a fürdő-rakéta, sort kerítünk az épített alomszékre is.

Erre a képre azért nagyon jó ránézni, mert már el is felejtettem,
milyen elképesztően szörnyen nézett ki a fürdő.

Péter mindig gondosan elmosta a szerszámokat, amiknek
addig sosem tudtam a nevét.

Az első begyújtás a kikormozott, újracserepezett kályhában. Akkor
még szerintem nem tudtuk, hogy az egyik koszorúgerenda be
van építve abba a kéménybe. De persze nem is rádurrantottunk,
csak szárítottuk a tetejét.

Az első ebédek egyike: Szegeden készítve, sparin melegítve,
csupasz falak és törmelékkupacok között.

Itt még csak ismerkedtünk a kicsikével.

Jelek a falon, avagy a nagyszoba kivakolva, leglettelve.
Jöhet a meszelés. Ötször!

Nem különösebben előnyös kép, de ez zajlott hosszú
napokon keresztül. Papa vakol, apa vakol, anya meszel...

...és néha nem érti, mi is van.
(egyébként a kép jobb sarkában van most az ágyunk, elképesztő)

Csak a konnektorok és kapcsolók helyei feketéllenek,
a nagyszoba padlója felsikálva. Közben a fiúk még utoljára ástak
egy kicsit a ház mögött.

A következő pár alkalommal itt melegedtünk Ábellel. Szálló port
sehol sem hagytunk, hogy ne terhelje a kis tüdejét.

Az utolsó kép, hajnalban szülni indulunk.

Van ennek az éjjeli nosztalgiázásnak egy bája, főleg így, hogy az utolsó kép a következő életünk előfutára. Ezután már semmi sem volt a régi és most itt ülök éjjel a nagyszobában, a falak között, ahol hónapokat dolgoztunk és hintáztatom a kisembert, aki aznap éjjel döntött a megérkezés mellett <3

Munkálatok

Ez majd ilyen kattintható lista lesz egy jó adag visszaemlékezéssel, képpel, de addig is álljon itt a lista, milyen nagyobb munkálatok történtek a tanyán, amíg el nem felejtem:

• bútor kihordás és szemét eltávolítás
• a konyha és nappali falának lecsupaszítása (uh),
• majd újravakolása
• az áram bevezetése
• a víz bevezetése (oucs),
• majd a 30 méternyi, 0.8-as, kínnal kiásott gödör betemetése
• a cserépkályha kitisztítása és újratetőzése
• meszelés többször
• az első ebéd idekint
• a víz és szennyvíz benti elvezetése
• a fürdő válaszfalainak magasítása, zuhanyzó kialakítása és egyebek
•  az új bejárati ajtók behelyezése
• a tető javítása a fenyő becsapódás után
• álmennyezet az előszobában és szigetelés fentről
• az udari pottyantós elbontása,
• és új kémény építtetés a bontott téglákból
• ablakok felújítása
• fürdő felső szigetelése
• külső vakolás
• rakéta építés a fürdőbe
• szalmabála szigetelés kívülről
• koszos előszoba+koszos fürdő ablak javítás 

A fenti munkálatok kapcsán hálás köszönet illeti lelkes, segítőkész és fáradhatatlan társunkat, apát, a kicsiknek csak "Laci tatát" :)

Ezúton köszönjük a közreműködést a többi segítőnknek is, a vállalkozó kedvű lánybarátoknak és Matykónak, Lacapapának és szorgos kezű rokonainknak, öcsinek, anyának, Mikibácsinak és Temesvári szomszédnak. És nem felejtjük el azt sem, hogy mindez nehezen jöhetett volna létre, a lehetőség nélkül, amit a belvárosi lakás formájában kaptunk 3 éve Marikától és Andrástól :)